A Nederlands Dagblad holland napilap 2017. május 5-i számában interjút közölt Kocsis Andrással, Magyarország hágai nagykövetével.

Az interjú megtalálható a https://www.nd.nl/nieuws/buitenland/hongarije-is-wel-solidair-met-europese-unie.2671792.lynkx linken, fordítása az alábbiakban olvasható:

Magyarország igenis szolidáris az Európai Unióval

…Magyarországra a határszakaszain épített kerítésekkel és a külföldiekkel szemben táplált feltételezett ellenszenvvel gyakran fekete bárányként tekintenek Brüsszelben.

…Kocsis András nagykövet állítása szerint ugyanakkor országa jelentős mértékben hozzájárul az Európai Unióhoz.

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy Magyarország és Brüsszel között feszültté válik a viszony. Legutóbb a magyar lakosság körében az EU tárgyában kezdeményezett, tendenciózusan az „Állítsuk meg Brüsszelt” fedőnevet viselő konzultáció, valamint az oktatásról szóló törvény módosítása szolgáltatott okot az összetűzésre. Utóbbi esetében azt a benyomást keltve, hogy a budapesti Central European University bezárása a cél. A CEU amerikai képzést nyújt, a magyar származású liberális milliárdos és filantróp Soros György finanszírozásában. A magyar kormány a CEU működésének feltételéül szabná meg, hogy az intézmény Budapesten kívüli székhellyel rendelkezzen. 

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a hét elején Brüsszelben járt, ahol Joseph Daul, az Európai Parlament kereszténydemokrata néppárti frakciójának francia vezetője részéről éles kritikával kellett szembesülnie. A nyugati médiumok tudósítása szerint Orbán engedményeket tett, míg a magyar beszámolók alapján a miniszterelnöknek sikerült megvédenie álláspontját. Kocsis András, Magyarország hollandiai nagykövete pontosítja a történteket: „Orbán kész tárgyalni a törvény egyes pontjairól és az európai szabályokhoz igazítani azokat.” A nagykövet azonban azt is világossá tette, hogy „a magyar nemzeti jogszabályokat nem Brüsszelben hozzák”. 

Tehermegosztás
Kocsis elutasítja azt a megközelítést is, miszerint Magyarország nem lenne szolidáris az Európai Unióval és a Brüsszel iránti ellenszenv által vezérelve nem veszi ki részét „az illegális migráció elleni küzdelem tehermegosztásából”. „Magyarország a Frontex-rendelet előírásai szerint védi a schengeni térség külső határait, valamint az EU belső piacát. A Szerbiával és Horvátországgal szomszédos zöld határszakaszokon végzett ellenőrzések évi 900 millió eurós költséggel járnak, ami a magyar bruttó hazai termék 0,8%-át teszi ki.” Naponta 4500 magyar rendőr teljesít szolgálatot a határon, „vészhelyzetben ez a szám a 8000 főt is eléri”. Ezen túlmenően Magyarország több száz rendőre és ezer katonája szolgál a Balkánon, valamint vesz részt az ENSZ, a NATO és az EU különböző misszióiban, többnyire olyan válságövezetekben, mint Irak és Afganisztán; mindez a magyar államnak éves szinten 70 millió eurós költséget jelent. Kocsis hozzáteszi: a magyar békemissziók mellett a kormány nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban is szerepet vállal migráns csoportok szerbiai, macedóniai, szlovéniai és ukrajnai befogadásában, valamint természetbeni segítség nyújtásában. Van továbbá egy Peace Oasis ifjúsági központ Jordániában, egy ötmillió euró értékű szíriai kórházprojekt, továbbá lakások, kórházak, templomok, valamint egy nemzetközi fejlesztési segélyezést koordináló iroda az iraki Erbilben. A „Stipendium Hungaricum” keretében 6000, Európán kívüli országokból származó hallgató tanulmányait finanszírozzák, akiknek „hatvan százaléka muzulmán országokból érkezik”.