2017. június 26-án Kocsis András nagykövet levelet írt a holland Külügyminisztérium tanácsadó testülete elnökének a jogállamiság magyarországi helyzetét negatívan minősítő jelentés tárgyában. A levél magyar fordítása az alábbiakban olvasható:

J.G. de Hoop Scheffer professzor részére
Elnök
Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsadó testülete

Tisztelt Elnök Úr!

A korábbi alkalmakhoz hasonlóan ezúttal is nagy érdeklődéssel olvastam a méltán tekintélyes Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsadó Testületének „A nép akarata? A demokratikus jogállam eróziója Európában” címen 2017. június 23-án kiadott jelentését. Magyarország meglehetősen kiemelt szerepet kapott az elemzésükben, kizárólag negatív összefüggésben. Engedje meg, hogy ezekkel kapcsolatban tisztelettel felhívjam a figyelmét a nagyobb ténybeli tévedésekre és félreértésekre.

A jelentés két helyen is megemlíti, hogy a Fidesz 2010 óta kétharmados többséggel kormányoz Magyarországon. Jóllehet a Fidesz a kereszténydemokratákkal együttműködésben 2010-ben és 2014-ben is valóban példátlan módon egymást követő két alkalommal is kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben, az ennél kevésbé izgalmasabb tény az, hogy egy 2015 februárjában, azaz több mint két évvel ezelőtt megtartott időközi választás óta a kormánykoalíció már nem rendelkezik ekkora többséggel. Ez egy csekélynek tűnő, jóllehet annál fontosabb különbség, mert azóta az ellenzéki pártok szükségesek a fontosabb törvénytervezetek elfogadásához.

Azt is mondhatnánk, hogy Magyarországé a leginkább átvilágított jogrendszer az Európai Unióban, tekintettel arra, hogy szinte az összes, Ön által hivatkozott ügyben (választási törvény, médiatörvény, bírói függetlenség) már évekkel ezelőtt megállapodás született az európai partnerekkel, így ezek már nem ügyek. Ezek legnagyobb többsége konstruktív párbeszéd eredményeként oldódott meg – amelyre a kormány mindig nyitott volt – vagy néhány az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán. Ennélfogva most csak a folyamatban levő kérdésekkel kapcsolatos aggodalmaira fogok reagálni.

A felsőoktatási törvény módosításának az oka az volt, hogy az Oktatási Hivatal vizsgálatai számos szabálytalan gyakorlatot tártak fel a nemzetközi felsőoktatási intézmények működése során. A 28 érintett intézmény egyike a Soros György milliárdos által alapított Central European University, mely a többi Magyarországon működő intézmény számára elérhetetlen kiváltságokkal rendelkezett (pl. az egyetemekkel szemben támasztott, a rektori tisztség betöltésére vonatkozó, vagy a harmadik országokból származó oktatók munkavállalási engedélyével kapcsolatos feltételek stb. alóli mentesség). A jelentés tehát joggal állítja, hogy harmadik országból származó professzor csak akkor oktathat Magyarországon, ha rendelkezik magyar munkavállalási engedéllyel, a schengeni övezetben a munkavállalási engedély nélkül munkavállalás ugyanis illegális és kitiltást vonhat maga után. Továbbá az intézmény diákjai annak ellenére két diplomát – magyart és amerikait – kaptak, hogy csak egy képzésen vettek részt. Az egyetemek közötti versenyben ez tisztességtelen előnyt jelent. A törvénymódosítás véget vet ennek a diszkriminatív gyakorlatnak, bezár egy kiskaput és egyenlő versenyfeltételeket teremt az egyetemek számára. A módosítás szövegéből egyértelműen kiderül, hogy az új szabályok nem jelentik egyetlen Magyarországon bejegyzett és működő külföldi egyetem automatikusan bezárását, miközben, ha megvizsgáljuk a holland felsőoktatási törvény módosítását, a CEU Hollandiában nem is működhetne „egyetem” megnevezéssel. Mindenesetre a kormány már tárgyalásokat kezdett az érintett külföldi hatóságokkal, köztük New York állammal, ahol a CEU be van jegyezve.

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény semmilyen módon nem korlátozza az egyesülési jog gyakorlását vagy a nem-kormányzati szervek működését. Épp ellenkezőleg, mindössze egyetlen új elemet tartalmaz: a szervezetek külföldi támogatásának átláthatónak kell lennie. Mielőtt az Országgyűlés elfogadta volna a javaslatot, megvárta a Velencei Bizottság előzetes véleményét és annak megfelelően számos helyen módosította az eredetileg benyújtott szöveget. Hasonló törekvések az egyes külföldi adományok esetleges korlátozására irányuló holland politikai diskurzusban is megfigyelhetők (itt hivatkoznék az intézmények és tevékenységek nemkívánatos (külföldi) finanszírozásáról szóló kormányzati levélre).

Végezetül ajánlásaiban sürgeti a holland kormányt, hogy kapcsolja össze a strukturális és kohéziós alapokat a koppenhágai kritériumok teljesítésével. Ezeket az alapokat a nettó befizető államok részéről a kevésbé tehetős államoknak nyújtott jótékonysági adományként bemutatni rendkívül félrevezető és tényszerűen helytelen. Ezeket ugyanis az 1970-es években a déli tagállamoknak hozták létre azzal a céllal, hogy segítsék a kohézió létrejöttét és a tagállamok közötti gazdasági különbségek leküzdését. Ez ugyanis erősíti a közös piacot. A kohéziós alapok támogatásaiért cserébe a kevésbé fejlett tagállamok megnyitották piacukat az összes többi tagállam vállalatai előtt. Sok vállalkozás profitált tisztességesen ebből az alkuból, kihasználva az új piacokhoz és a magasan képzett munkaerőhöz való korlátlan hozzáférést. Günther Oettinger, az Európai Bizottság költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős biztosa a közelmúltban a Handelsblattnak adott nyilatkozatában így fogalmazott: „A költségvetési politikát nem kellene politikai büntetésre használni. A strukturális alapok célja, hogy a gyenge régiókat versenyképessebbé tegyék. A Lengyelországnak az EU által adott minden egyes euró jelentős része visszaérkezik Németországba. A lengyelek abból rendelnek a német építőipartól, vásárolnak német gépeket és teherautókat. A nettó befizetőknek, mint Németországnak, tehát érdekelteknek kellene lenniük a strukturális alapokban. Gazdasági szempontból Németország nem nettó befizető, hanem inkább haszonélvező.”

Végezetül hadd biztosítsam arról, hogy Magyarországon nincsen szó a demokratikus jogállam eróziójáról. Éppen ellenkezőleg, amint azt a fenti példák is világosan megmutatják, az nagyon is jól van és él.

Amennyiben további felvilágosításra van szüksége, állok szíves rendelkezésére.

Hága, 2017. június 26.

Tisztelettel:
Kocsis András
nagykövet