2017. július 1-től Magyarország a Visegrádi Csoport soros elnöke, ennek apropóján Kocsis András nagykövet interjút adott a BNR hírrádiónak.

A rádióműsorban elhangzott, míg Olaszországba 4 nap alatt mintegy 10 ezer menekült érkezett, addig vannak olyan államok, amelyek megtagadják a befogadásukat. A műsorvezető, Bernard Hammelburg Magyarországot említette, mint olyan uniós tagállamot, mely az élen jár az elosztási kvóta elleni harcban.

Jesse Pinster riporter dr. Kocsis András nagykövettel készített ezzel kapcsolatban interjút, melyről a műsor keretében számolt be. A riporter bevezetőjében a Magyarországot „rossznak” titulálja, a „demokráciaellenes” Orbán országának, mely egyáltalán nem tervezi a menekültek befogadását. Pinster szerint eddig még egy ország sem érte el teljesen a határozatban szereplő kvótát, Magyarország esetében pedig 1200 személyt kellett volna befogadni. A tudósító a nagykövetet idézte, aki úgy nyilatkozott, hogy „nem a számokról van szó, hanem az elvekről”. Kocsis rámutatott, hogy Magyarország nem a befogadásban látja a megoldást és szerinte, nem „importálni” kellene a problémát, hanem a megoldást „exportálni”. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy a Magyarországon befogadott menekülteket integrálni kell, azonban Nyugat-Európa példáján láthattuk, hogy ez nem nevezhető sikeresnek, gondoljunk csak az elmúlt időszak terrorcselekményeire. Kocsis szerint a migránsok befogadását az érintett régióban kellene megoldani, továbbá le kellene zárni az unió külső határait, illetve az EU-török egyezményhez hasonló megállapodásokat kötni az érintett afrikai országokkal. A műsorvezető ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a holland kormány álláspontja nem nagyon különbözik ettől a felfogástól, hiszen az is hasonló egyezményeket, valamint a külső határok lezárását szorgalmazza.

Hammelburg beszélt arról is, hogy az elosztási kvóta továbbra is problémákat okoz az uniós migrációs politika terén: az Európai Bizottság, illetve a nyugat-európai országok is nyomást gyakorolnak Magyarországra, hogy működjenek együtt az elosztási kvótával, és felvetette, vajon ennek van-e bármilyen hatása az országra. Pinster szerint a „fenyítések” épp fordítva sülnek el és irritációt okoznak: Magyarország szolidárisnak vallja magát, hisz a Frontex által hozzájárul a határok megvédéshez és fejlődő országoknak nyújtott támogatásokból is kiveszi a részét. Minderre a Bizottság reakciója az, hogy a támogatásokat ahhoz a feltételhez kötik, hogy az ország eleget tesz-e a kvótának. A riporter szó szerint idézte a nagykövetet: „Európának fel kell hagynia azzal, hogy megmondja Magyarországnak, mit tehetünk és mit nem.” Pinster megemlítette, hogy a beszélgetés során szóba került Macron „szupermarketre” utaló megjegyzése is, mely szintén irritációhoz vezetett a magyarok körében. Elmondta továbbá, hogy a Benelux országok a múlt héten Varsóban tartott találkozón is megpróbáltak nyomást gyakorolni a visegrádi országokra, amelyet azok nem vettek jó néven, annak ellenére, hogy értékelték a látogatást. Hammelburg műsorvezető úgy vélte, tágabb értelemben a magyarok uniós munkavállalását is migrációnak tekinthetjük, viszont az ország azt vallja: ha a nyugat-európai tagállamok profitáltak a „tőke” szabadságból, akkor ők is szeretnének kihasználni a munkaerő szabad mozgását, ezen kívül az olcsó munkaerőből, amely versenyelőny, a nyugat-európai, többek közt holland cégek is profitálnak. Pinster megjegyezte, ebben igazuk van a magyaroknak, továbbá azt is, hogy a magyarok nagy része továbbra is uniópárti (a kilépéspártiak aránya Hollandiában magasabb), de szeretnék az Európai Bizottság befolyását csökkenteni azáltal, hogy a Bizottság térjen vissza eredeti, „szerződések őre” funkciójához.

A műsor magyar vonatkozású része 26:25-től hallható