Február 18-án, szombaton Michiel de Ruyter holland admirális leszármazottai, a tengernagy emlékét őrző alapítvány tagjai, valamint Magyarország Nagykövetsége és a Holland Királyi Haditengerészet képviselői emlékeztek meg a 17. sz. második felében gályarabságra ítélt magyar református prédikátorok 1676. február 11-én történt kiszabadításáról.

Az emléknap alkalmából rendezett ünnepi eseményt Frits de Ruyter de Wildt, a tengernagy leszármazottja, a Michiel de Ruyter Alapítvány elnöke nyitotta meg az amszterdami De Nieuwe Kerk-ben. A nagykövetség képviseletében Danku Péter István beosztott diplomata mondott köszöntőt és helyezett el koszorút a síremléknél.

Frits de Ruyter de Wildt, a tengernagy leszármazottja, a Michiel de Ruyter Alapítvány elnöke nyitotta meg az ünnepi rendezvényt az amszterdami De Nieuwe Kerk-ben, majd ezt követően több felszólalás is elhangzott. Danku Péter István, beosztott diplomata Magyarország Nagykövetsége képviseletében holland nyelven elmondott köszöntő beszédében méltatta a tengernagy hőstettét, valamint a holland-magyar protestáns közösségek és az akkori diplomácia eredményes erőfeszítéseit, kihangsúlyozva, hogy a magyar prédikátorok és de Ruyter legénysége által a kiszabadulás napján az ismert genfi szólam dallamára közösen énekelt 46. zsoltár a „protestáns európai összhang” első jelképévé vált. 

Az ártatlanul gályarabságra ítélt magyar protestáns hitvallók kiszabadítása a németalföldi államtanács megbízásából de Ruyter révén szimbolikus tett volt, mely visszaadta a református egyház szabadságát. Ennek jelentőségét, valamint a gályarabság viszontagságait mutatták be előadásukban Jos Colijn, Magyarországon is szolgált holland teológiai professzor és Jan F. Nuboer történész, egykori tengerész. 

A felszólalásokat követően a résztvevők átvonultak a tengernagy kriptájába, ahol három koszorút helyeztek el Magyarország Nagykövetsége, a Királyi Haditengerészet és a Michiel de Ruyter Alapítvány nevében, majd az alapítvány és a nagykövetség képviselői a Debreceni Református Kollégium Múzeuma által a Reformáció 500. évfordulója alkalmából erre az eseményre felajánlott „magyar kulccsal” megnyitották az admirális sírkamráját.