A reformáció egyszerre hálaadás és kritikus szembenézés önmagunkkal - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév központi megnyitóján péntek este a Művészetek Palotájában.

A miniszter kiemelte: a reformációt nem lehet ünnepelni, úgy végképp nem, mint a katolikus egyház feletti győzelmet. "Hitünk szerint egy egyház részei vagyunk, még ha részekre szakítva is" - fogalmazott.

Hozzátette: ha ünnepelni nem is lehet a Wittenbergből 500 évvel ezelőtt indult reformációra emlékezve, de "hálát adhatunk, köszönetet mondhatunk mindazért, amit a szakadások ellenére (...) ennek a világméretűvé nőtt megújulási mozgalomnak köszönhetünk: erősödő hitet, Isten iránti közvetlen bizalmat, nemzeti nyelvet, kulturális és gazdasági erőt, megújult tudományt.

Balog Zoltán rámutatott: mindezek emberi tettek, amelyek nélkül sokkal szegényebb lenne a világ, de a reformáció valódi lényege nem az, amit az ember tesz, hanem amit az Isten tesz az emberrel.

A reformáció legfontosabb üzenete, hogy

a végső valóság, amely meghatározza az embert, embert szerető valóság.

Ezt Jézus Krisztus élete, halála és feltámadása bizonyítja. A reformáció arra tanít, hogy "építsd erre a bizalomra az életed, és mindaz, amit teszel, legyen hálaadó következménye annak, amit Isten tett teremtő, szabadító, megtartó szeretetével" - mondta.

A tárcavezető kitért arra: ez az üzenet nem volt új 500 évvel ezelőtt, hiszen mondta Jézus, írták az evangélisták, Szent Pál, Szent Ágoston, Szent Ferenc és mások, csak éppen elfelejtődött, hogy mekkora ereje van. Luther, Kálvin és a magyar prédikátorok ezt fedezték újra fel, és "ezért adunk hálát".

A hálaadás mellett az emlékév során legalább ilyen fontos, hogy szembenézzünk önmagunkkal, és feltegyük a kérdést, hogy valóban hisszük-e és bízunk-e ebben az üzenetben - tette hozzá Balog Zoltán. A rendezvény végén az emlékévet Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitja meg.

A megnyitón részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, a protestáns egyházak vezetői, és a testvéregyházak képviselői. A reformáció emlékévében csaknem 400 programot szerveznek szerte a Kárpát-medencében.

A központi programok sorában április 25-én szintén a Müpában mutatják be Georg Friedrich Händel Messiás oratóriumának rockváltozatát. Április 26-án helyezik el a budapesti Kálvin téren a reformáció 500. évfordulójára kiírt köztéri installáció pályázat nyertes alkotását.

A Hetedik Műterem Kft. Kálvin térre tervezett installációja 95 térkő, amelyeken a reformációt meghatározó gondolkodóktól szerepelnek idézetek. Szintén április 26-án IGE-IDŐK címmel nyílik a reformáció magyarországi és európai történetét, hatását bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Júniusban adják át a reformáció-emlékforrást és emlékparkot a Budai vár Murad pasa bástyájában.

Az emlékév legnagyobb eseménye a reformáció emléknapján,

október 31-én lesz a fővárosi Papp László Sportarénában, a találkozóra a szervezők 13 ezer embert várnak.

Ezek mellett vándorkiállítások és koncertsorozatok, művészeti és tudományos pályázatok, levéltári programok, műveltségi vetélkedők szerepelnek az emlékév programjai között.

A reformáció kezdete 1517. október 31-e, amikor Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, kitűzte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.

(MTI)